Két nap története

2025. március 13., csütörtök, Dunaszerdahely

A történet (a mainap-történet) még 2023 őszén kezdődött, amikor Sárközi Tibor, a Grace Pt. elnöke azzal keresett meg, hogy a magyarországi Csefosz SE-vel közösen megpályáznak egy Erasmus+ projektet. Mellékelt egy kérdőívet is, hogy én is írjam meg az ötleteimet.
Így érkeztünk el 2025. március 13-ához, az Erasmus+ támogatásból megvalósult rendezvénysorozat első napjához, amely az érzékenyítő sportnap nevet kapta. És ha már érzékenyítésről van szó, célozzuk meg a legfogékonyabb korosztályt, a gyerekeket, akik szívesen érzékenyítik magukat, ha a másik választási lehetőség az, hogy fülledt osztálytermekben, szigorú tanároknak kell számot adniuk a felkészültségükről.
Irány tehát a Dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola tornaterme, ahol olyan zsivaj fogad bennünket, amilyet csak százhúsz kisdiák képes csinálni. Tisztára olyan minden, mintha egy vibráló méhkas kellős közepébe csöppentünk volna, és a saját hangunkat is alig halljuk.
A gyerekek viszont roppant lelkesek, sorra próbálják ki a parasportokat, és hangos üdvrivalgással nyugtázzák, ha valami sikerül.
Jobb híján háromfős kis csapatunk elkezd bocsázni. Egy idő után azt veszem észre, hogy Dunaszerdahely alpolgármestere, aki jelenlétével megtisztelte az eseményt, csatlakozott hozzánk, és ő is kipróbálja a bocsát. Közben sikerül pár szót váltanunk, de a kötelesség hamarosan elszólítja.
A sportnap értékelését nem várjuk meg, mivel a gyomrunk már erősen korog. Hja, kérem, az éhség nagy úr!

2025. március 15., szombat, Nagypaka
A szombati napon a nagypakai kultúrházban folytatódik és ér véget a háromnapos rendezvénysorozat, ahová Juci egyedül kísért el. István ezúttal nem ér rá, ezért Lacit, Gergely édesapját kértük meg, hogy legyen a sofőrünk. Előző nap Csallóközcsütörtökbe nem mentünk el, mivel pénteken más programom volt.
Nagypakán már több ismerős arcot látunk, mint két napja, Szerdahelyen, és ezúttal kissé családiasabb is a hangulat. Nyolc sportágban mérhetjük össze a tudásunkat, és új sportágak is a programba kerültek, mert végül is ez workshoppal összekötött sportnap.
Én bocsában, vagyis parabocsában versenyzek, és végül második helyezést érek el, közvetlenül Tomika mögött. Tekintve, hogy ketten indultunk el ebben a számban, úgy gondolom, hogy ez jó eredmény…
A nap végén még egy kérdőívet is kitöltünk, majd indulunk haza. Előtte még egy rövid bemutatót is tartunk Petrának, Tomika anyjának, hogy az emelő segítségével hogyan szállok be az autóba.
Aztán már tényleg indulunk haza.