Tíz éve emléktáblát avattunk…

2014-ben került a Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskola falára egy emléktábla, mely a 20. század 40-es évei gyermekáldozatainak állít emléket. A gondolat dr. Orbán Istvántól, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség néhai elnökétől származott, és a táblát a Magyisz a Carissimi kuratóriumával együtt helyezte el. Dr. Orbán Istvánnak szívügye volt a gyermekek iránti elkötelezettség, nehezen viselte, hogy miközben az áldozatokra emlékezünk, elfeledkezünk a legártatlanabbakról, legsérülékenyebbekről, a gyermekekről. A március 12-i megemlékezésen az iskola igazgatóhelyettese joggal emelte ki, hogy a hely, ahova az emléktábla került, nemcsak a háború borzalmait kellett, hogy elviselje, hiszen a község határában gyűjtötték össze a környék zsidó lakosságát, nagyrészt nőket és gyermekeket, ahonnan Dunaszerdahelyen keresztül haláltáborokba hurcolták őket. A háborúval nem értek véget a borzalmak, a térség lakosságát a béke beköszöntével a csehországi deportáció sújtotta, majd ezt a magyar lakosság kitelepítése követte. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekáldozatok közt nem kis arányban voltak a legkiszolgáltatottabbak: a betegek és fogyatékosok.
Miközben emlékezünk, sajnos, azt is tudjuk, hogy a háború ma is válogatatlanul szedi áldozatait, ma is milliók kénytelenek elhagyni lerombolt otthonaikat, ma is hurcolnak el gyermekeket…
Bauer Edit, a Carissimi kuratóriumának elnöke