Öt nap Sárváron

Október 23-án délelőtt 11 óra után indultunk el Sárvárra, és 13 órakor már be is gördült az autónk a Park Inn szálló parkolójába. Az utalványt egy meghosszabbított wellnesshétvégére még karácsonyi ajándéknak kaptuk, de a betegségem, majd a műtét miatt csak most tudtuk felhasználni.
Miután elfoglaltuk a szobáinkat, a többiek még elmentek megmártózni – ezalatt én a bárban vártam rájuk. Másnap azonban már én is ott lazultam a medencében, több tucat cseh és osztrák nyugdíjassal együtt. Merthogy ott főként ez a korosztály wellnessezett, és az arány csak a hétvége közeledtével változott – ugyanis Magyarországon az utolsó októberi héten van az őszi szünet. Így aztán Sárvárt is kisgyerekes családok vették birtokukba – de erről majd később.
Most még ott tartunk, hogy éppen a medencében lubickolok, délután pedig megyünk masszázsra. A szállodát folyosó kötötte össze a wellnessrészleggel, és ide nemcsak a hotel vendégei jártak, hanem a környező panziókból, a kempingből és a városból is.
Szombaton még vásárban is voltunk, mivel Sárváron aznap tartották a Simon-Júda-napi vásárt (Párkányban az előző hétvégén volt). A város főutcáján végig mindenféle portéka kínálta magát, az árusok pedig különböző rigmusokkal biztatták a közönséget. Merthogy közönség, az volt bőven.
Este aztán három kedves táncos lány tartott halloweenpartit, a gyerekek legnagyobb örömére, akik lelkesen kapcsolódtak be a koreográfiába. A szülők pedig nem kevesebb lelkesedéssel mobilozták csemetéiket. A tévében éppen akkor ment a Dancing with the stars, előttünk pedig a Dancing with the girls zajlott. A gyerkőcök lelkesedését látva nem voltam benne biztos, hogy az előző a jobb.
A vasárnapba egy gyors megmártózás még belefért. Utána ebéd, és indulás haza. Az autóban fogalmazódott meg bennünk, hogy ide még vissza kell térnünk.