Carissimi jótékonysági alap
Folytatom a százdi templom falképeinek a történetét, Skladan Friderika szakdolgozatának a segítségével.
A villany 1955-ben történt bevezetése során a hajó falképeit teljesen leverték. Ezt még élő szemtanúk mondták. A kábelt a falazatba süllyesztették, a falakra pedig 10–50 mm vastagságú, cement alapú vakolatot vittek fel, hogy csökkentsék a külső egyenetlenségüket. Szerencsére a szentélyben a pusztítás nem akkora mértékű, mint a hajóban. A vezeték nyomvonala ugyanis vízszintesen haladt körbe az apostolok lábánál.
Ez úgy hangzik, mint vandál pusztítás, de hát akkor még a hívek nem tudták, hogy mit rejtenek a falak, és csak használni akarták a templomot.
A két szempont egyébként azóta is gyakran ütközik, a hosszúra nyúlt felújítás/kutatás során.
„1992-ben Miroslava Slivková kidolgozta a helyreállítás céljait és terveit. A belső terek helyreállítási munkái 2000-ben kezdődtek, és Vladimír Úradníček restaurátorprofesszor (1931–2010) végezte őket.”
Az alatt a tíz év alatt, amíg a professzor úr a templomon dolgozott, közismert személyiséggé vált a faluban – hisz gyakran hetekig a falképeken dolgozott. Olyankor a hajdani evangélikus parókián volt a szállása, ahonnan tényleg csak pár lépés a templom, és szó szerint éjjel-nappal dolgozott.
Az ő hipotézise az is, hogy a festmények két időpontban keletkeztek. Az elsőt az 1300-as évek elejére tette. „Véleménye szerint ebből az időből csak egy vázlatrajz maradt meg a szentély keleti falának felső, íves részén (mandorla, Krisztus trónjának részletei oldalt a szentek dicsfényével). A [képek] másik rész[ének] keletkezését az 1370/1380-as évek közé datálta, ide a szentélyben lévő apostolok és a diadalív belső oldalán található Szent Antal és Assisi Szent Ferenc tartoznak.”
A százdi falképekkel a múlt század hatvanas éveitől Prokopp Mária művészettörténész is foglalkozott, és egy 1983-as munkában elsőként említi a templom falképeinek feltételezett megrendelőjét Szerecsen Jakab személyében. Idézet Szakálos Éva tanulmányából:
„A legfrissebb kutatások eredményeként kijelenthető, hogy a templom egészét, így a hajót is teljes egészében falképek díszítették. 2018-ban Koreň Péter restaurátor és csapata több szondát nyitott a templom hajójában, melynek eredményeképp töredékesen fennmaradt ábrázolások kerültek elő. Néhány érdekes töredék került elő a hajó északi falán, melyen a korai felszentelési keresztek egyikét találták meg a restaurátorok. Emellett szabad szemmel is jól látható falképtöredékre bukkantak a hajó nyugati falán nyitott szondában, a karzat alatti részen, ahol az okker aláfestés mellett vélhetően egy figura drapériás viseletének töredéke és egy jól megformált, kvalitásos kéz bukkant elő. A hajó nyugati falán, a karzatra vezető lépcső felső részénél megfigyelhető egy szintén a XIV. század második feléből származó töredék, mely minden bizonnyal egy jelenetet keretező szegély töredéke lehet. Sajnálatos módon a várt eredményekkel ellentétben, a hajóban fennmaradt falképek nagy része sérült, így kizárólag arra találtunk bizonyítékot, hogy a templom teljes egészét falképek borították.”