Személyi segítő (asszisztens)

Köböl Tibor szociális tanácsadó segítségével összefoglaljuk a személyi segítői szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, figyelembe véve azokat a változásokat is, amelyek a súlyos egészségkárosodás pénzbeli kompenzálásáról szóló, 447/2008-as sz. törvény módosításával 2018. július elsejével léptek életbe.

A súlyos fogyatékosságal élő emberek a társadalmi életben való aktív részvételükhöz fogyatékosságuk kompenzálására személyi segítő szolgáltatásait vehetik igénybe. Ehhez pénzbeli támogatás (peňažný príspevok na osobnú asistenciu) igényelhető a munka-, szociális és családügyi hivatalnál.

Személyi segítő az a cselekvőképes személy lehet, aki betöltötte 18. életévét. Ezt a tevékenységet legfeljebb napi 10 órában végezheti (ha azonban a segített személynek családtagja, akkor legfeljebb napi 4 órában).

Nem lehet személyi segítő az, aki maga is segítségre szorul azokban a tevékenységekben, amelyekben segítene. A súlyosan fogyatékos gyermek szülője sem lehet gyermeke személyi segítője annak nagykorúságáig, továbbá az a nevelőszülő sem, akihez bírósági végzés alapján kerül a fogyatékossággal élő gyermek, s a hivatásos nevelőszülő és a bíróság által kijelölt gyám sem.

A személyi segítő a segített személy vagy a személyi segítést közvetítő ügynökség közti írásbeli szerződés alapján végezheti munkáját.

A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy:

1. milyen tevékenységekben és milyen terjedelemben igényel segítséget a segített személy, mégpedig a hivatal által kiállított komplex szakvélemény alapján, amely felsorolja a jóváhagyott tevékenységek listáját, és meghatározza az óraszámot is;
2. milyen időszakra vonatkozik a segítés, vagyis havi, illetve éves szinten hány órányi segítésre köttetik meg a szerződés;
3. milyen jogai és kötelességei vannak a segítőnek;
4. mekkora lesz a munkadíja, és mi módon kapja meg;
5. milyen esetekben lehet a szerződést felbontani.

A személyi segítőnek az állam fizeti a nyugdíjbiztosítási járulékát, ha

– a segítést legalább havi 140 órában végzi;

– Szlovákiában van az állandó lakhelye;

– egyébként nem fizet nyugdíjbiztosítási járulékot (tehát nem alkalmazott vagy vállalkozó);

– nem ment korkedvezménnyel nyugdíjba, nem rokkantnyugdíjas, vagy nem érte el a nyugdíjkorhatárt.

Ha a személyi segítő, akinek a nyugdíjbiztosítási járulékát az állam fizeti, nyugdíjtakarékosságot folytat, a havi részleteket is átvállalja az állam. Ennek módjáról érdemes a Szociális Biztosítónál érdeklődni.

A személyi segítőnek adót kell fizetnie a munkadíjából.

A 447/2008-as sz. törvény módosítása értelmében 2018. július elsején a személyi segítésre vonatkozóan is több változás lépett érvénybe:

• A személyi segítés megítélése ezentúl nem köthető a fogyatékosság fajtájához, fokozatához vagy súlyosságához, ugyanakkor vizsgálják, hogy adott esetben a segítés betölti-e feladatát.
• Egyes esetekben személyi segítség nyújtható azoknak a gyermekeknek is, akik bírósági végzés alapján gyermekvédelmi intézményekbe kerülnek, és más személy segítségére szorulnak. Ilyen eset lehet például, ha a fogyatékos gyermekről hivatásos nevelőszülő a saját otthonában gondoskodik. Ő maga azonban nem dolgozhat személyi segítőként.
• A személyi segítési tevékenységekből törölték a jelnyelvi, taktilis (tapintás útján történő) jelnyelvi és az orális vagy artikulációs (szájról való olvasással történő) tolmácsolást.
• Ha a segítő családtag, új segítési formaként alkalmazhatja az augmentatív és alternatív kommunikációt.
• A szociális ügyi hivatal bejelenti a Szociális Biztosítónál a személyi segítés tényét, s a feltételek teljesítése esetén a biztosító írásban értesíti a segítőt arról, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékot az állam fizeti helyette.
• A személyi segítő óradíja 3,82 €-ra emelkedett.
• Törölték a segítségre szoruló személy bevételének figyelembevételét, és a pénzbeli támogatás összegét abban az esetben sem csökkentik, ha a bevétele meghaladja a létminimum négyszeresét.
• Személyi segítő csak írásbeli szerződés alapján dolgozhat; korábban elvileg szóbeli megállapodés is elegendő volt.
• Változtak a személyi segítő és a segített személy jogai és kötelességei:

– Nem kell feltüntetni a segítés helyét, hiszen az nem köthető egy helyhez.

– Módosul a határidő, ameddig a fogyatékossággal élő személynek el kell juttatnia a szociális hivatalba a személyi segítésről kötött szerződést, esetleges módosítását, illetve felbontását. Ha a szerződést még azelőtt kötötték meg, hogy a fogyatékos személy a szociális ügyi hivatalnál igényelt volna a személyi segítésre vonatkozó pénzbeli támogatást, a kérvényéhez csatolnia kell a szerződést is, egyébként az nem lesz érvényes. Ha a szerződést a kérvény beadása után kötötték meg, a dokumentumot az aláírást követő hónap 5-éig kell eljuttatnia a hivatalba.

– A fenti kötelezettség akkor hárul a fogyatékossággal élő személyre, ha jogerős határozattal megítélték neki a személyi segítésre vonatkozó pénzbeli támogatást. Ellenkező esetben nincs ilyen kötelezettsége. (Magyarán: ha a személyi segítőt a saját zsebéből fizeti.)

– A személyi segítésről szóló szerződés automatikusan érvényét veszti, ha hat egymást követő hónapban nem juttatják el a szociális hivatalba a ledolgozott órákról szóló kimutatást.

A törvény 4-es számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek a személyi segítő feladatai közé tartozhatnak. Ezek között újdonság: segítség a súlyos fogyatékossággal élő személynek gyermeke ellátásában, annak hároméves koráig.

Az olvasó kérdez

Tisztelt Köböl Tibor!

A Carissimi legutóbbi számában a gondozási díjról volt szó. Megtudhattuk, hogy július elsejétől emelkedett az állam által folyósított gondozási díj összege. Nálunk a faluban viszont a gondozott személy hozzájárulást fizet a gondozójának. Hogy lehetséges ez? Köszönöm válaszát. Egy idős olvasójuk

Tisztelt olvasó!

A szlovák jogrend megnevezésében hasonló, de formájában kétféle gondozási lehetőséget ismer:

– gondozási díj (príspevok na opatrovanie) és

– házi gondozói szolgálat (opatrovateľská služba).

Gondozási díj (447/2008. sz. törvény, 40. §)

Ezt a juttatást hatévesnél idősebb, súlyosan egészségkárosodott személy gondozója kérvényezheti a fenti cikkely alapján. Az igényt maga a gondozó nyújtja be, és neki folyósítják a díjat.  

Arról, hogy a fogyatékos személy valóban gondozásra szorul, a szociális szolgáltatásokról szóló, 448/2008-as sz. törvény 3. sz. melléklete alapján a szociális ügyi hivatal dönt. A melléklet kérdőívet tartalmaz, és a ráutaltság mértékének felmérésére szolgál. Fontos: a gondozási díj csak abban az esetben hagyható jóvá, ha a válaszok alapján a fogyatékos személy ráutaltsága V. vagy VI. fokozatú. A díjat havonta folyósítják. Fontos azonban tudni, hogy ez nem számít munkaviszonynak, ennek ellenére az állam fizeti az egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási járulékot, így a gondozással töltött évek beszámítódnak a nyugdíjba, vagyis ledolgozott éveknek számítanak. A teljes képhez tartozik azonban az is, hogy társadalombiztosításon belül az állam nem fizeti a betegbiztosítást és a munkanélküli-biztosítást. Ezáltal a gondozó betegsége esetén nem kaphat táppénzt, és munkanélküli-segélyt sem, ha munkanélkülivé válik.

Házi gondozói szolgálat (448/2008. sz. törvény, 41. §)

Olyan szociális szolgáltatás, amelyet otthoni környezetben nyújtanak mások gondoskodására szoruló személyeknek, akiknek a ráutaltsági szintje legalább II. fokozatú (lásd: 448/2008. sz. törvény, 3. sz. melléklet).

A gondozói szolgálat keretében a törvény 4. sz. mellékletében felsorolt esetekben lehet segítséget kapni. A legfontosabbak közül néhány:

– önellátással kapcsolatos teendők (fürdés, étkezés, öltözködés, vetkőzés stb.)

– a háztartással kapcsolatos teendők (bevásárlás, főzés, takarítás stb.)

– az alapvető szociális aktivitással kapcsolatos esetekben (kísérés – pl. orvoshoz, hivatalba, iskolába, munkába; felolvasás, kommunikáció közvetítése pl. hallássérült személy számára).

A rászorultságot a körzeti orvos határozza meg, a segítség mibenlétét a település szociális munkása állapítja meg, és azt is, hogy hány órás segítségre van az adott személynek szüksége.

Tudni kell azonban, hogy a gondozói szolgálatot nem lehet összekapcsolni a gondozási díjjal és a személyi asszisztenciával sem. Egyidejűleg csupán az egyik segítséget lehet igénybe venni (bár néhány kivétel is van, de ezt most hosszadalmas volna taglalni).

A gondozási díj és a gondozói szolgálat közötti anyagi különbség abban rejlik, hogy a gondozó egy előre meghatározott összeget (gondozási díjat) kap, s ehhez a gondozott személy anyagilag nem járul hozzá, a gondozói szolgálat esetében viszont minden tevékenységnek szabott ára van, és ezt a gondozott személy téríti. Az árlista településenként változó, az árakról a községi/városi hivatalokban lehet érdeklődni.

Felhívom a figyelmet, hogy ez a cikk tájékoztató jellegű, mert minden eset egyedi, és egyedi elbírálást igényel.

Ha valakinek bővebb tájékoztatásra van szüksége, bátran forduljon Köböl Tiborhoz telefonon: 0948 046 672.